Még a lengyelektől hallottunk egy holland fazonról, aki Laoszban termeszt kávét, és ha már itt él, úgynevezett kávé-túrákat szervez a kávéföldjére: elmagyarázza a kávétermesztés mikéntjét az arra tévedő turistáknak. A falu, ahol él, szerepelt az eredeti motoros útvonalunkon is, úgyhogy gondoltuk megvizsgáljuk a hollandot a kávéval együtt.
A fickót egy tipikus ázsiai all-in-one garázs-lakás-üzlet-raktár  épületben találtuk meg Paksongban. Itt lakik a feleségével és ismeretlen számú rokonával immár tíz éve. A tevékenység nem az ő újítása, a környéken minden épkézláb ember kávét termeszt a háza mögött. Az egészbe a felesége révén csöppent bele. Kellemesen bolond és végtelenül nyitott ember szarkasztikus humorral, kék szemekkel.
Ne de a kávéról: hát nem túl szép cserje. Két-három méter magasra nő, és pár év után, ha jól érzi magát, minden évben terem rajta fél kiló kávébogyó – amiből azonban csak 125 g kávébab. Lévén a kávécserje egy kis kurva, nem érzi mindenhol jól magát. Három apróságnak kell egybeesnie, hogy kegyeskedjen kávét teremni: ezer méter fölött kell élnie a trópusokon, ahol két évszak van egy vulkánon. Laoszban ez csak ezen a felföldön adott, mindenhol máshol karsztos hegyek és rizsföldek terpeszkednek.
A kávétermesztés egy óriási hazárdjáték a természettel, soktényezős türelemjáték. Mivel a talajon múlik leginkább, hogy milyen lesz a kávéd, hollandus barátunk tanácsa szerint soha ne végy egy darab vulkánt, hogy ott majd kávét termesztesz, vegyél inkább csak egy eladó kávéföldet, az már bizonyított.
Ha mégis vennél egy darab vulkánt (a Sára kedvéért vulkanikus eredetű talajt), el kell ültess helyes kis gödrökbe úgy néhányezer kávépalántát, majd gyomlálni őket három évig. A harmadik év fontos, nem szabad elbambulni: el kell ültetni az árnyékoló fákat! Laoszban guavát. Ezek egy hónap alatt behozzák a kávé három éves előnyét, és terebélyes lombokat növesztenek felette. De ő ezt szereti.
További három év amíg a bokor rájön, hogyan tud bogyót teremni, tehát az első kávédat a munka hatodik évében szüreteled kézzel. Szüret után egy géppel megfosztod a bogyót a magjától, majd a magot a napon hagyod megszáradni. Száradás után megpörkölöd a magvakat egy arra alkalmas fémedényben. Ha hosszan pörkölöd, kevésbé erős, ha rövidebb ideig, erősebb, keserűbb kávét kapsz. Ezután ugye már csak darálnod kell, aztán már le is főzheted.
A család sem vegyszereket, sem gépeket nem használ. A talaj nagyon köves, és az árnyékoló fák sem könnyítenék épp meg a gépek dolgát, úgyhogy marad a kézi munka 360 napon át 5 nap pihenővel. Az esős évszakban a gazt kapálják folyamatosan, a száraz évszak beköszöntével szüretelnek hónapokon át. Mivel a szemét kávé összevissza érik be, és az egyenletesen jó minőségű kávéhoz csak az érett bogyókat lehet leszedni, meglehetősen hosszúra nyúlik a szüretelés.
Az így termelt kávé a világ termelésének csak öt százalékát adja, a maradék kilencvenöt gépesített óriásgazdaságokból származik.
A gépesítés nagy hátránya, hogy az össze-vissza beérő kávét egyben szüretelik le, így a kávé kevésbé jó minőségű, más ízű lesz. Íme a varázsszavak, amiket a csomagoláson kell keress, ha kézzel szedett kávét szeretnél élvezni: „hand picked”, „shade-grown” vagy „shadow trees” „wet processed” (az utolsó a kávé héjának eltávolítási eljárására utal, a többi szövegértési feladat).
És a kedvencünk: mióta az emberek kávét isznak, azóta természtesen hamisítvány is létezik.A Lao Coffee néven vásárolható laoszi ital például kávéból, rizsből, cukorból, sóból és kemikáliákból áll. A gasztronómiailag rendkívül érzékeny laosziak ezt még meglöttyentik egy kis konzerves, édesített, kondenzált műtejjel. Nyami.
.

Még a lengyelektől hallottunk egy holland fazonról, aki Laoszban termeszt kávét, és ha már itt él, úgynevezett kávé-túrákat szervez a kávéföldjére: elmagyarázza a kávétermesztés mikéntjét az arra tévedő turistáknak. A falu, ahol él, szerepelt az eredeti motoros útvonalunkon is, úgyhogy gondoltuk megvizsgáljuk a hollandot a kávéval együtt.


A fickót egy tipikus ázsiai all-in-one garázs-lakás-üzlet-raktár  épületben találtuk meg Paksongban. Itt lakik a feleségével és ismeretlen számú rokonával immár tíz éve. A tevékenység nem az ő újítása, a környéken minden épkézláb ember kávét termeszt a háza mögött. Az egészbe a felesége révén csöppent bele. Kellemesen bolond és végtelenül nyitott ember szarkasztikus humorral, kék szemekkel.


Ne de a kávéról: hát nem túl szép cserje. Két-három méter magasra nő, és pár év után, ha jól érzi magát, minden évben terem rajta fél kiló kávébogyó – amiből azonban csak 125 g kávébab. Lévén a kávécserje egy kis kurva, nem érzi mindenhol jól magát. Három apróságnak kell egybeesnie, hogy kegyeskedjen kávét teremni: ezer méter fölött kell élnie a trópusokon, ahol két évszak van egy vulkánon. Laoszban ez csak ezen a felföldön adott, mindenhol máshol karsztos hegyek és rizsföldek terpeszkednek.


A kávétermesztés egy óriási hazárdjáték a természettel, soktényezős türelemjáték. Mivel a talajon múlik leginkább, hogy milyen lesz a kávéd, hollandus barátunk tanácsa szerint soha ne végy egy darab vulkánt, hogy ott majd kávét termesztesz, vegyél inkább csak egy eladó kávéföldet, az már bizonyított.


Ha mégis vennél egy darab vulkánt (a Sára kedvéért vulkanikus eredetű talajt), el kell ültess helyes kis gödrökbe úgy néhányezer kávépalántát, majd gyomlálni őket három évig. A harmadik év fontos, nem szabad elbambulni: el kell ültetni az árnyékoló fákat! Laoszban guavát. Ezek egy hónap alatt behozzák a kávé három éves előnyét, és terebélyes lombokat növesztenek felette. De ő ezt szereti.


További három év amíg a bokor rájön, hogyan tud bogyót teremni, tehát az első kávédat a munka hatodik évében szüreteled kézzel. Szüret után egy géppel megfosztod a bogyót a magjától, majd a magot a napon hagyod megszáradni. Száradás után megpörkölöd a magvakat egy arra alkalmas fémedényben. Ha hosszan pörkölöd, kevésbé erős, ha rövidebb ideig, erősebb, keserűbb kávét kapsz. Ezután ugye már csak darálnod kell, aztán már le is főzheted.

A család sem vegyszereket, sem gépeket nem használ. A talaj nagyon köves, és az árnyékoló fák sem könnyítenék épp meg a gépek dolgát, úgyhogy marad a kézi munka 360 napon át 5 nap pihenővel. Az esős évszakban a gazt kapálják folyamatosan, a száraz évszak beköszöntével szüretelnek hónapokon át. Mivel a szemét kávé összevissza érik be, és az egyenletesen jó minőségű kávéhoz csak az érett bogyókat lehet leszedni, meglehetősen hosszúra nyúlik a szüretelés.


Az így termelt kávé a világ termelésének csak öt százalékát adja, a maradék kilencvenöt gépesített óriásgazdaságokból származik.A gépesítés nagy hátránya, hogy az össze-vissza beérő kávét egyben szüretelik le, így a kávé kevésbé jó minőségű, más ízű lesz.

 

Íme a varázsszavak, amiket a csomagoláson kell keress, ha kézzel szedett kávét szeretnél élvezni: „hand picked”, „shade-grown” vagy „shadow trees” „wet processed” (az utolsó a kávé héjának eltávolítási eljárására utal, a többi szövegértési feladat).


És a kedvencünk: mióta az emberek kávét isznak, azóta természtesen hamisítvány is létezik.A Lao Coffee néven vásárolható laoszi ital például kávéból, rizsből, cukorból, sóból és kemikáliákból áll. A gasztronómiailag rendkívül érzékeny laosziak ezt még meglöttyentik egy kis konzerves, édesített, kondenzált műtejjel. Nyami.