Brahma - minden hindu isten közül a legősibb - lótuszvirágot ejtett a sivatagba. Ahol a virág földet ért, egy pici, kör alakú tó keletkezett. E körül jött létre Phuskar.

 


A novemberi telihold idején itt zajlik az egyik nagy hindu fesztivál, melynek keretében ezernyi indiai szabadul meg a bűneitol. Az agyafúrt rajasthani kupecek ugyanebben az időben tartják a környék legnagyobb tevevásárát, hogy a lelkileg megtisztult fesztiválozók kielégíthessék teve-, ló- vagy tehén szükségletüket.

Nem lévén fesztivál, számunkra a nyüzsgés, a tevék és a megtisztulás is mind elmaradtak. A sivatagot pedig buja zöld erdő borította. 

Mivel Brahma csatornázást és közutakat nem potyogtatott az égből, az indiaiak ilyen irányú igényei pedig nem túl magasak, egy kétórás, kiadós monszuneső az egész települést kacsaúsztatóvá változtatta. Mindaz ami érdekes, szarral és szeméttel elegyedő víz alá került: a helyiek térdig jártak a vízben, a turisták ijedten álldogáltak a víz szélén.



Az élelmes indiaiak persze mindenen, aminek kereke volt, minket akartak a tóba beletolni, hogy aztán a víz alatt lévő templomokat és miegymást elmutogassák kézzel, lábbal. Nekünk azonban mostanra életképessé fejlődött átbaszásszenzorunk, úgyhogy sikerült megállnunk a kísértést, hogy egy gyümölcsöstaligán nézzünk monumenteket. Helyette elfogyasztottunk egy korrekt pizzát a Little Italy nevü, kedves kis helyen, és végigntünk egy csomó B-muvit az HBO Indián.