Karni Mata egy középkori hindu szent asszony, Durga isten egyik inkarnációja (vagyis megtestesülése). A története szerint, vízfakasztó és halálból visszahozó csodatevései után, kasztjának, a Charannak legbefolyásosabb vezetojévé vált a régióban. Egy alkalommal fia megbetegedett, és a késon érkezo szent asszony már nem tudta megmenteni. Lement így hát Yamához, az alvilág istenéhez, hogy visszakérje a fiát, de az visszautasította. Karni Mata begozölt, és elhatározta, hogy kasztja eztán csak patkány képében reinkarnálódik, mivel minden állat közül csak azokra nincs befolyása Yamának.
A templom sokkal prózaibb okkal épült. Karni Mata, mint rengeteg követovel rendelkezo befolyásos vezeto, szövetségre lépett a közeli Bikaner alapítójával, Rao Bikával, aki az így megerosödött hadseregével sikeresen verte vissza a muszlimokat. Ennek emlékére építették a templomot, ahol a patkányként újjászületett Charanoknak nem kell nyomorúságos patkányéletet élniük, etetik, itatják oket.
Érdekes kérdés, hogy a Charanok úgy általában, miként vélekednek a bosszúról: a patkányéletrol. A templomban élo patkányokat elnézve annyira azért nem rajonghatnak érte. Amerre csak nézel, nyomorúságos állapotban lévo rágcsálók. Mint Keleten általában itt is levetett cipovel, zokniban kellett a templomba bemenni, ami itt eloször kapott jelentoséget a természetes kulturáltságon túl: mászkáltunk az ürüléken, a szétszórt narancssárga ételen, a félhalott patkányok levált darabjain (A zoknikat ki fogom dobni. Sára). A szag leírhatatlan, a szukebb helyekre nem is bírtunk bemenni. Mikor már azt hittük, mindent láttunk, és az iszkoló Sára vezetésével kifelé tartottunk, egy idosebb indiai odajött kérdezgetni, és miután megtudta, hogy MI MÉG NEM LÁTTUK A FEHÉR EGERET, visszaterelt bennünket az udvar egy eldugott szegletébe, ahol megpillanthattuk több száz undorító fekete között azt az egy undorító fehéret. Mi lefotóztuk, o megnyugodott, mi pedig távoztunk az eddigi legbizarrabb helyrol, ahol valaha voltunk.

Karni Mata egy középkori hindu szent asszony, Durga isten egyik inkarnációja (vagyis megtestesülése). A története szerint, vízfakasztó és halálból visszahozó csodatevései után, kasztjának, a Charannak legbefolyásosabb vezetojévé vált a régióban. Egy alkalommal fia megbetegedett, és a késon érkezo szent asszony már nem tudta megmenteni. Lement így hát Yamához, az alvilág istenéhez, hogy visszakérje a fiát, de az visszautasította. Karni Mata begozölt, és elhatározta, hogy kasztja eztán csak patkány képében reinkarnálódik, mivel minden állat közül csak azokra nincs befolyása Yamának.


A templom sokkal prózaibb okkal épült. Karni Mata, mint rengeteg követovel rendelkezo befolyásos vezeto, szövetségre lépett a közeli Bikaner alapítójával, Rao Bikával, aki az így megerosödött hadseregével sikeresen verte vissza a muszlimokat. Ennek emlékére építették a templomot, ahol a patkányként újjászületett Charanoknak nem kell nyomorúságos patkányéletet élniük, etetik, itatják oket.

 

 

Érdekes kérdés, hogy a Charanok úgy általában, miként vélekednek a bosszúról: a patkányéletrol. A templomban élo patkányokat elnézve annyira azért nem rajonghatnak érte. Amerre csak nézel, nyomorúságos állapotban lévo rágcsálók. Mint Keleten általában itt is levetett cipovel, zokniban kellett a templomba bemenni, ami itt eloször kapott jelentoséget a természetes kulturáltságon túl: mászkáltunk az ürüléken, a szétszórt narancssárga ételen, a félhalott patkányok levált darabjain (A zoknikat ki fogom dobni. Sára). A szag leírhatatlan, a szukebb helyekre nem is bírtunk bemenni. Mikor már azt hittük, mindent láttunk, és az iszkoló Sára vezetésével kifelé tartottunk, egy idosebb indiai odajött kérdezgetni, és miután megtudta, hogy MI MÉG NEM LÁTTUK A FEHÉR EGERET, visszaterelt bennünket az udvar egy eldugott szegletébe, ahol megpillanthattuk több száz undorító fekete között azt az egy undorító fehéret. Mi lefotóztuk, o megnyugodott, mi pedig távoztunk az eddigi legbizarrabb helyrol, ahol valaha voltunk.