Szolgáltató adatai Help Sales ÁSZF Panaszkezelés DSA

aug8

Egy jó könyv, ami egy gyermekként Amerikába szakadt és ott felnőtt vietnámi fiúról szól, aki végigteker Vietnámon, hogy meglelje valahol Kelet és Nyugat között megrekedt önmagát. Olvasni ajánljuk Vietnám előtt, után. Közben.

0 Tovább

Színes-szagos piacok Vietnámból

Lehet, hogy csak épp jókor voltunk jó időben, de valahogy Vietnámban láttuk a legélőbb, legszínesebb, leglenyűgözőbb piacokat egész DK-Ázsiában. Jó sokat lófráltunk át ilyen helyeken a helyiek sokszor nagy örömére, de leginkább mérhetetlen értetlenségére. A rizsszedő kalapos, arcot lebarnulás ellen védő maszkos és hosszú ujjú felsős nénik (te fuldokolsz a melegtől) önmagukban nagy élményt nyújtanak, de a portéka és az élettel teli hangulat az, ami miatt turistaként is érdemes elmerülni a piac világában, ha Vietnámba jössz.

Tenger gyümölcsei az este büfévé alakuló standnál:

Egy fejlettebb, fedett piac Dalatból sok szárított gyümölccsel:

Hagymatípusok és szósz a rizsre:

Leveles zöldség, jaj de szép:

Éjszakai piac "igazgyöngyökkel" Phu Quoc-on:

Utcakép, körülbelül délelőtt tizenegy lehet:

Hal:

Ruhasarok a piacon:

Az éjszakai piac evős részlege:

Piaci kínálat ismert és ismeretlen zöldségekkel:

Szárított tengeri herkentyűk:

Különféle tökök:

A piac közepén várakozott ez a sok zacskó, nem tudjuk, mi várt rájuk.

Végtelen stand és árus van:

Az eszkimóknak százféle havuk van, a vietnámiaknak ugyanannyi rizsük.

Virágok:

0 Tovább

Vietnám Szentendréje: Hoi An

Na Thrangra olyan éjszakai busz jött értünk, amin végre rendes ágyak voltak és ha tisztának nem is lehetett mondani, de átlag felettinek mindenképpen. Kivételesen többet aludtunk nettó három óránál, és viszonylag kipihenten érkeztünk meg Hoi Anba, ami egyrészt Vietnám Szentendréje, másrészt minden nő álma: szabók százai dolgoznak itt ezer forintokért a duci angol lányok ezreinek felöltöztetésén minden szezonban.

Persze nem muszáj varratnod magadnak ruhát, estélyit, nadrágot, szoknyát, kosztümöt, kabátkát, pulóvert, télikabátot, de ha már két hétre jöttél nyaralni, akkor szerintem érdemes. Kicsit több pénz befektetésével minőségi anyagokból varrnak rád szépen szabott ruhaneműket - az európia márkák itteni varratásának gyümölcseként, tényleg kinéznek valahogy a jobb szabók alkotásai.

Háromezer Ft-ért tökéletes Zara kabátot kapsz egy általad választott anyagból. Annyi a szabóüzlet, hogy az árak garantáltan alacsonyak, ha nem is tudsz/szeretsz alkudni, akkor sincs gond, elég kiindulni a boltból és az ár meredek esésbe kezd. Szóval aki erre jár, az készüljön világos elképzelésekkel a gardróbjának frissítésével kapcsolatban, különben könnyen rábeszélik egy tízdarabos kollekcióra is. A fiúknak jó hír, hogy még így is olcsóbban megússzák, mint ha otthon a fele mennyiséget vennék meg a szerelemnek.

Mivel már láttuk az út végét, mi is hajlandóak voltunk be-betérni egy szimpatikusabb üzletbe- de valahogy ruhára már nem tudtam rászánni magam, ki tud kabátot varratni a 45 fokban? Hogy végül mit és hol sikerült konzumálni, azt itt tudjátok elolvasni. Ázsia egyik legszebb boltjáról van szó, amiben jártunk, úgyhogy kattintsatok lányok.

Most hogy megint szóba jött, muszáj újra panaszkodnom a hőmérsékletről. Régóta gyűrjük a Távol-Keletet, de ennyire utoljára Delhiben szenvedtünk, amikor a budapesti meleg indiai forróságra váltott és gyanútlan szervezetünk enyhe sokkot kapott. Itt olyan eszelős meleg volt, hogy fél napokat töltöttünk az Út Eddigi Legszebb Szállodájának (négyezer Ft) medencéjében, és csak kora reggel és késődélután merészkedtünk a belváros közelébe.

Így is közel jártunk néha az ájuláshoz, de rengeteg vízzel és egy-másfél óránkénti kávézóban meghúzódásokkal átvészeltük a kínzó forróságot. Olyan volt az utcán sétálni, mintha egy szaunában égetnék tűzzel a bőrös. Néha már hidegnek éreztem a karomon a napfényt, elég érdekes érzés.

Ilyen fiziológiai küzdelmekkel elég nehéz őszintén élvezni a városnézést, de nekünk valahogy mégis sikerült. Rengeteg turistával osztozva a régi kínai kereskedőházakon, a szépen megmunkált fahídon, a kínai, spirálfüstölős teplomocskákon és a végtelen mennyiségű éttermen, kávézón és persze szabón, de jól éreztük magunk.

Hangulatos hely, komolyan. A vízpartja volt a kedvencünk a sok színes hajóval és fura kínai állatszobrokkal a víztükrön, szinte Art On Tha Lake. Akinek pedig több a pénze, egyen a Zöld Mangó fúziós étteremben, az étlap étvágygerjesztő, de nekünk csak két turmixra futotta és az remek volt.

Vietnám egyre jobban tetszik nekünk, itt értjük a turistatömeget, nem úgy, mint Laoszban: van gyönyörű nyaralósziget, kellemes tengerpart, izgi történelem, szép vidékek, mint a Mekong-delta, egyáltalán nem unalmas hegyvidéki kisváros és szép, kényelmes Szentendre is.


 

0 Tovább

Álombolt a szabók városában

Hoi Anban minden szabónál ugyanazt lehet megvarratni kürülbelül ugyanannyiért és hasonló idő alatt. Kivéve itt. Belga tulajok tervezte vietnámi lányok által kivitelezett ruhákat, cipőket és kiegészítőket árulnak itt mondjuk négyszer annyiért, mint a többi kis boltocskában.

Azért kisírtam egy ruhát.

Most nézzétek meg, milyen gyönyörű minden.

És Vietnámhoz képest drága, de itthon abszolút árban volna.

A ruhákról sajnos modell híján nem tudtam szép képeket csinálni, de a kiegészítők itt vannak.

Még ezt a blogbejegyzést szerkesztve is csorog a nyálam.

Kár hogy még előttünk volt egy hónap, és Marci kellően nyomatékosította, hogy nem cipelünk semmi feleslegest.

0 Tovább

made in Vietnám: Enni

Színes szagos képalbum a vietnámi étkezési kultúráról.

Először is itt vannak a tipikus étkezőhelyek, félig utcán, félig egy szobában, kicsit a szabad ég alatt, kicsit egy ponyva takarásában.

 

Műanyag székek, leginkább sámlik, melletted szürcsölő vietnámi emberek mindenféle társadalmi osztályból, a nénik/lányok/srácok, akiknek elmutogatod, hogy mit kérsz, és valam hasonlót tényleg kapsz perceken belül.

Ha itt jártok, mindenképpen próbáljátok ki, megér egy kis hasmenést. Nekünk egyébként egyszer sem volt itt.

A hozzávalók a vitrinből:

Igen, azok ott belek.

Ezt már étteremben kapni. Pho meg valami zöldséges curry rizzsel.

Ezekből tudsz válogatni az utcán. Itt speciel minket nem szolgáltak ki, úgyhogy nem tudunk beszámolni róla, hogy mi micsoda,

Elnézést a szőrnyű fotóért, de a banánlevél miatt muszáj. A hús sokszor ebbe csomagolva sül.

Tofu, párolt rizs, sült rizs. szójaszósz.

Ezeket sem tudjuk pontosan, az biztos, hogy édességek, utcai kínálat:

A turistaéttermekben őrült nagy divat az ételszobrászat.

És a végére egy nem túl tipikus kép egy vacsinkról:

0 Tovább

júli27

Nyakkendők, Hoi An

0 Tovább

júli26

Utcakép, Hoi An

0 Tovább

júli25

Vietnám

0 Tovább

made in Vietnám: Mit lehet kiskocsiról árulni?

Halat

és virágot mindenképp.

0 Tovább

made in Vietnám: Pho

A híres-neves vietnámi tésztaleves.

Húsleves alap, rengeteg tészta és ízlés szerinti feltétek: zöldség, hús, tojás, esetleg egy belsőség.

A képen látható volt az egyik kedvencünk, a Pho24 nevű étteremlánc egyik éttermében ettük. Ide egyre többször és többször tértünk be, ha Marcin múlik simán ettünk volna napi háromszor is a levesből, de valamennyire korlátot szabtam az őrületnek.

PHO24-ET BUDAPESTRE!

0 Tovább

made in Vietnám: Motor

Ha India, tehén, ha Thaiföld, masszázs, ha Kambodzsa, Angkor, ha Vietnám, MOTOR.

Könnyedén és olcsón a saját képedre formálhatod. Prémiumra:

Vagy hippisre:

Az európai közhiedelemmel ellentétben teherbíróképessége végtelen. Rengeteg fotó kering a világban, amin mondjuk három élő disznó vagy egy nagyobb bivaly van felkötözve a sofőr elé és mögé. Mi ilyet nem tudtunk lencsevégre kapni, de ízelítőül van nagy azért nagy súly és nagy térfogat is a képek között.

Rengeteg van belőle.

Már már hihetetlen, hogy mennyi:

Azért a bicikliket sem kell félteni:

0 Tovább

made in Vietnám: Zokni

Vietnám --> vietnámi papucs --> vietnámi zokni

0 Tovább

made in Vietnám: Csillag

Vietnám kommunista. Ez volt alapos belpolitikai áttekintésünk az országról. De itt tudtok még olvasni.

0 Tovább

júli24

Hoi An, templom

0 Tovább

júli23

Hoi An

0 Tovább

júli22_Cis falára

Hoi An egy templomában.

0 Tovább

júli21

Hoi ani hostelünk elképesztően győnyőrű konyhája.

0 Tovább

júl20

0 Tovább

júli19

Hoi An

0 Tovább

júl18

0 Tovább

Na Thrang: tengerparti hesszelés

Dalat után a Na Thrang tengerpartjára igyekeztünk, ami a Halong-öböl után a létező legtipikusabb vietnámi turistacélpont. Előzetesen kapott hideget-meleget a megismert turistáktól, úgyhogy kíváncsiak voltunk.

Szokás szerint tíz motoros vetette ránk magát, hogy a legjobb és legolcsóbb szállodába repít minket egy perc alatt a lehető legkevesebb dollárért. Ilyenkor mindegyik fazon reménytelenül hasonló szobákat tartalmazó prospektusokat nyom szó szerint az orrod alá, és teljesen ötletszerű, hogy melyiket választod. Igazából mindegy is, hisz ha valamiért nem tetszene a hotel, mellette lesz még öt másik hasonló árfekvésben.

Ez egyébként Vietnámban meglepően magas színvonalú hoteleket jelent olyan háromezer Ft-ért. Ha ablak nem is, de légkondi, kábeltévé, hívogató franciaágy, némi berendezés és saját fürdő meleg vízzel mindig van.

Itt is elrepített minket olyan száz Ft-ért a motorosunk egy egyenszállásra, meg is kaptuk két perc alatt a standard szobát. Le a partra.

A strand itt a napágyakkal és a napélvezőkkel teletűzdelt homokpadot leszámítva parkosított: tele van gyerekekkel, sétálgatókkal, futókkal, étel- és mindenárusokkal. Elég hosszú partszakaszt tölt meg a nép, a vietnámiak és a nyugati turisták a megszokott módon külön territóriumot tartanak fent egy keskeny senkiföldjével a határon.

Mivel a nyugatiak területén kínosan sok volt a kurjongató, félig részeg, tangás nőjét taperáló orosz, mi nagy bátran bekéretőztünk a vietnámiak közé. Ha csendben és moccanás nélkül napozol, nem futkározol be a vízbe percenként még a fürdőruhás napozást sem nézik rossz szemmel. Nem mintha napoztam volna, mi egy ideje feladtuk a kísérletezgetést, túl erős a nap és valahogy nem is akarunk már olyan kényszeresen lebarnulni. Nem is olyan menő, most hogy húsz perc kéne hozzá.

Órákat töltöttünk viszont itt a melegtől kábán fetrengve vagy olvasva egy helyitől vásárolt hamisított nyugati megmondós regényeket. Még talán össze is vesztünk egyszer, nyilván teljesen lényegtelen, hogy min, olyan meleg volt, hogy bármin megtettük volna.

Mondtuk már, hogy milyen pokoli a hőség Vietnámban? Nem élőlénynek való.

Nem sokat lehet mesélni Na Thrangról, lévén, hogy semmi érdekes nem történik itt az emberrel. Minden nap más éttermet próbáltunk ki, ettünk közepesen rossz indiait és olaszt, de isteni pho-t, azaz vietnámi tésztalevest is.

Nem olyan nagyon jó hely, de azért mi szerettük.

 

0 Tovább

júli10

Búzamező egy vietnámi szigetecskén.

0 Tovább

júli9

Dalat egy utcáján. Vietnám

0 Tovább

júli8

Hoi An egyik kínai házában.

0 Tovább

júli7

Menő néni Hoi Anban. Vietnám

0 Tovább
«
1234

madein

blogavatar

Marci és Sára izzad a Távol-Keleten. írjatok nekünk: marton.sebok@freemail.hu

Legfrissebb bejegyzések

Utolsó kommentek