Bangalore legfontosabb tulajdonsága, hogy nem India.
Mumbai sem hasonlított Indiára, de van egy lényegi különbség a két város között. Utóbbi szerethetően, eredetein és stílussal nem hasonlított rá, Bangalore sajnos mindezeket nélkülözi.

 

 

Ez egy nagyváros, India és a világ egyik fontos IT központja. Ha egyszer valamilyen szeszélyes okból felhívni kényszerülnél egy számítástechnikai helpdesk-et, majdnem biztos, hogy egy bangalorei irodaházban üldögélő indiaiaval beszélnél.

Szinte minden, amit szerettünk Indiában, az eltűnt, és szinte minden, ami otthon megszokott – jó vagy rossz – jelen volt: ideges autósok, gyorséttermek egymás hegyén hátán (KFC Indiában!), papírkávéval siető öltönyös emberek, vihogva összekapaszkodó miniszoknyás lányok. Nincs abc, csak szupermarket, nincs bolt, csak pláza. De mennyi! Mammut1-ek szinte kétháztömbönként.

 

 

A portástól korán nyitó étteremről érdeklődve azt a választ kaptuk, hogy van szemben egy igen jó étterem, az a neve, hogy McDonald's.
A hotelbe (4000 Ft/éjszaka) lift vitt fel, alattunk egy night club üzemelt, az ócska diszkózenétől éjfélig berezonált az ágy a szobában. Az áruházban volt külön „ethnic wear” osztály szárikkal a maradiaknak.

Elvileg csak átszállásni és fürdőruhát venni akartunk itt, de sajnos eltévesztettük és így lekéstük a tovavonatunk, úgyhogy kénytelenek voltunk egy extra napot itt tölteni. Az HBO és a hotel ingyen wifije sokat segítettek, de a Bangalore is tartogatott meglepetést: egy elvarázsolt erdőt a város szívében. Persze adtak neki nagyvilági nevet, mint Cubbon park, de attól még mágikus erdő maradt. Sokszor félelmetes, de nagyon szép volt itt sétálni.

 

 

Bangalore az utolsó pillanatban mentett: csak ezért a elvarázsolt sétáért megérte.