Varkala azon kevés keralai tengerpartok egyike, ahol eltűrik a bikini nevezetű nyugati fertőt, és a nyálcsorgató indiai férfiak csak diszkrét távolságból figyelik a feslett nyugati nőket.
Sajnos nem volt túl jó időnk, az itt töltött három napból kettőn csordogált, ömlött vagy esett az eső, úgyhogy nem tudjuk milyen a százszázalékos Varkala strandolás, de amennyi kijutott, az szuper volt.

A tengerpart inkább drámaian szép, mint kényelmes, de számunkra messze-messze szimpatikusabb volt, mint goai társaik. Megkapó sziklaszirtek közé ékelődött keskeny homokcsík a tulajdonképpeni part, ahol a fürdés kézenfekvőbb a napozásnál. Kerala legveszélyesebb tengerpartjának mondják, a hullámzás és az áramlatok egyaránt nagyon erősek, a térdig érő vízben már kihívás állva maradni. Aki szeret hullámokkal játszani, annak itt a helye.

 

Varkala végtelenül nyugalmas hely. Az abszolút turistásodás – a sziklán sorakozó éttermek, turistaboltok, internetkávézók - ellenére meg tudta őrizni az atmoszférát, amiért az ember a tengerpartra vágyik. Átesett már a fejlődésének azon a szakaszán, mikor a gazdagabb, letelepedett lepedőkereskedők bottal elkergetik az éhenkorászabbakat. Így lettek tolerálható üvegajtós boltok hálló-zós eladókkal a sétányon, és nyugalom a strandon. A vendéglők bármelyikéből órákon át lehet nézni a hosszú-hosszú horizontot a mikroszkopikus halászhajókkal. Nincs tömeg, nincs erőszak. (Igaz, mi a szezon legeslegelején voltunk, így ez lehet, hogy rosszabb is tud lenni.)

A szállásunk egy furcsa „öko-aprajafalva” volt a sziklaszirt szélén. Aprajafalvát a gazdagoknak építették (még így is kb. 5000 Ft/éjszaka), mi az oroszokkal hátra szorultunk a törpházikók mögött eldugott, szűkebb pénztárcájúaknak fenntartott (2000 Ft/éjszaka), egyszerű, de takaros téglaépületbe. Remek volt itt lakni, India legpuhább matracát sosem felejtjük. Igazán berendezkedtünk, még nagy mosást is rendeztünk – ugyanis a törülközőink elviselhetetlenül büdösek tudnak lenni. Legjobb tudomásunk szerint nem nedvesen csomagoljuk el őket, úgyhogy csak találgatjuk az okát, ha valaki tud valami okosat, szóljon.

A pénztermő varázslat neve egész Keralában az Ayurvéda. Ez egy 2500 éves dél-indiai gyógyászati hagyomány, ami a testre, mint egészre koncentrál. Az indiai kereskedők a legkülönbözőbb dolgokat tudják értékesíteni ayurvédásítva. A masszázs, arcpakolás és terápiás kezelés mellett léteznek vadabb termékek is: hippiruhák, szappanok és kencék, babák, dobok, még vécéülőkék is. Mindezek a szokásos kis bódékban sorakoznak minden olyan négyzetméteren, amit nem foglal el hotel, ékszerbolt vagy seafood étterem.

Minket is magával ragadott az Ayurvéda, és besodort egy masszázsszalonba. Engem Dingi dögönyözött, Sárát egy ronda lányka.  Dingi mintegy két deciliter szagos olajat dörgölt be nagy, dörzsi paraszttenyerével a legkülönbözőbb testtájaimba széles, egész testes mozdulatokkal. Ez nem hagyományos erős, izomátmozgató gyömöszölés, sokkal inkább egy relaxáló erőteljes, de gyengéd  dörzsi. A végeredmény megnyugtató ernyedtség és egy mély alvás volt fejenként 5000 Ft-ért.