Elindultunk Delhibol Rajasztánba autóval.
Delhit nagy megkönnyebbülés volt elhagyni. A város utáni táj teljesen jellegtelen, elöntött rizsföldek mindenütt. Ahol nincs rizsföld, ott valami furcsa nád no.
A város, ahova tartunk, Mandawa akkora, mint Koszeg, öt érdekes utca az egész. A várost kereskedohercegek alapították, erre haladt a karavánútvonal Delhibol a tengerpart felé az 1700-as évektol kezdve. A környék - mivel az uralkodók jó viszonyban voltak az angolokkal - nem volt soha angol megszállás alatt. A hercegek a kereskedelembol jól meggazdagodván, arra a dologra költötték a pénzük nagy részét, amire minden indiai tenné: kidekorálták a házaikat. Így épültek fel egymással versengve ezen a környéken a Havelik, ezek a furcsa paloták tetotol talpig kidekorálva. Minden lehetséges falfelület gazdagon díszített színes festményekkel, amik a kor legújabb vívmányait ábrázolták a nép okulására. A vonat például állandó motívum, de gyakori az állatok, a mitológiából és a Káma Szutrából származó jelenetek ábrázolása is.
A boldogság akkor ért véget, amikor az angolok megépítették a vasútvonalakat, majd egy kis noszogatás után elhagyták az országot, a karavánutak pedig elnéptelenedtek. A meggazdagodott családok elköltöztek a nagyvárosokba, csóróság és nagy, szétporladó, üres paloták maradtak. Ezeket a tulajdonosok nem adták el, hazajárnak évente néhányszor egy-egy éjszakára, hatalmas presztízsértéke van a múltjuknak, a palota képe pedig nagyon jól fest a bombay-i, trendi irodájuk falán. Orzésüket kiadják a helyieknek, akik mivel be nem mehetnek, szó szerint az udvaron élnek. Mi is csak ezeket az udvarokat nézhettük meg vezetonk, egy megjegyezhetetlen nevu kisfiú segítségével. Megállapítottuk, hogy már level2-n vagyunk, az eroszakos guide-okat már el tudjuk hajtani, a szelíd, udvarias „im not your guide, i wanna practise my english” srácnak még bedolünk.

Elindultunk Delhibol Rajasztánba autóval.


Delhit nagy megkönnyebbülés volt elhagyni. A város utáni táj teljesen jellegtelen, elöntött rizsföldek mindenütt. Ahol nincs rizsföld, ott valami furcsa nád no.
A város, ahova tartunk, Mandawa akkora, mint Koszeg, öt érdekes utca az egész. A várost kereskedohercegek alapították, erre haladt a karavánútvonal Delhibol a tengerpart felé az 1700-as évektol kezdve. A környék - mivel az uralkodók jó viszonyban voltak az angolokkal - nem volt soha angol megszállás alatt. A hercegek a kereskedelembol jól meggazdagodván, arra a dologra költötték a pénzük nagy részét, amire minden indiai tenné: kidekorálták a házaikat. Így épültek fel egymással versengve ezen a környéken a Havelik, ezek a furcsa paloták tetotol talpig kidekorálva. Minden lehetséges falfelület gazdagon díszített színes festményekkel, amik a kor legújabb vívmányait ábrázolták a nép okulására. A vonat például állandó motívum, de gyakori az állatok, a mitológiából és a Káma Szutrából származó jelenetek ábrázolása is.

 

A boldogság akkor ért véget, amikor az angolok megépítették a vasútvonalakat, majd egy kis noszogatás után elhagyták az országot, a karavánutak pedig elnéptelenedtek. A meggazdagodott családok elköltöztek a nagyvárosokba, csóróság és nagy, szétporladó, üres paloták maradtak. Ezeket a tulajdonosok nem adták el, hazajárnak évente néhányszor egy-egy éjszakára, hatalmas presztízsértéke van a múltjuknak, a palota képe pedig nagyon jól fest a bombay-i, trendi irodájuk falán. Orzésüket kiadják a helyieknek, akik mivel be nem mehetnek, szó szerint az udvaron élnek. Mi is csak ezeket az udvarokat nézhettük meg vezetonk, egy megjegyezhetetlen nevu kisfiú segítségével. Megállapítottuk, hogy már level2-n vagyunk, az eroszakos guide-okat már el tudjuk hajtani, a szelíd, udvarias „im not your guide, i wanna practise my english” srácnak még bedolünk.