Habár itt forgatják a legtöbb indiai filmet (ettől még nem szabad azonosítani az indiai filmgyártással), Bollywood nem ettől érdekes:
egyrészt itt készül a világon a legtöbb film (1200) évente, másrészt ezek a legnézettebbek a világon - már moziban. Összehasonlításképp: 2002-ben hollywoodi filmre 2,6, bollywoodira 3,6 milliárd mozijegy kelt el. Sajnos frissebb adatot nem találtunk.
Indiában a mai napig nagy tömegek járnak moziba, sokaknak vidéken szinte ez az egyetlenegy szórakozási lehetősége. Persze a tévé, az illegális másolatok és az internet terjedésével a szám lassan csökken, de a krízis még odébb van.

A hagyományos bollywoodi filmek zenére és táncra épülnek. Majdnem mind musical, de mindenképp van néhány „klip”: a cselekményt egyszer csak megszakító, ugyanakkor annak szerves részét képező, sodró, dallamos dal a szereplők táncával. A dalokat általában hamarabb elérhetővé teszik: semmi nem vonz nagyobb tömeget a moziba, mint egy eltalált sláger. (Lásd a híres-híres dal a Dabangg-ból, (link) ami még hozzánk is eljutott. Itt mindenhol ez szól.) A dalokat professzionális énekesek éneklik fel, a színészek csak tátognak a felvételen. A többségük kitűnő táncos, de énekelni kevesen tudnak.

A filmek masszív keverékei szerelemnek, románcnak, táncnak, zenének, komédiának és akció- vagy thrillerjeleneteknek. Általában jut mindenből egy kicsi, érzelemből pedig rengeteg. Európai ízlésnek az alakítások sokszor túljátszottak, melodramatikusak.

A nyelv legtöbbször hindi a szokásos angol betétekkel, ezzel lehet elérni a legnagyobb közönséget. Nem hogy szexet, csókot sem szabad mutatni képernyőn. Általában három órás egy film (de a Lagaan például hat) egy emberbarát negyedórás szünettel a felénél.

A forgatókönyvek általában híres és kevésbé híres amerikai filmek „indiásított” változatai, a producerek és rendezők nem kockáztatnak saját sztorival: a cselekmény marad, de a szereplőket és a helyszínt átültetik Indiába.

A moziknak egy termük van, és pár napon át kizárólag egy filmet játszanak, úgyhogy nem volt sok választásunk: az Aakrosh című akciófilm jutott. A moziterem többszintes és (brutál)légkondícionált. Mi egy közepesen drága jegyet vettük, az erkélyre kaptunk helyet.

Annak ellenére, hogy egy szót sem értettünk, remekül szórakoztunk. Meglepő módon csak két dalbetét volt, komoly és véres akciófilm az Aakrosh. Persze vinnyogva röhögtünk a brutális biciklis üldözésen (azok a farolások!) vagy a száguldó autó tetején egyensúlyozó és fákon ugráló hősön, de egyáltalán nem volt unalmas, és az otthon megszokott akcióklisék helyett végre valami teljesen újat és nagyon indiait láttunk. A paprikaporral megfékezett üldözők jelenetét külön köszönjük.

Komolyan nagyon-nagyon tetszett.

Hogy az indiai film ma már nem csak a musical-ekre korlátozódik, mi sem bizonyítja jobban, mint Asish Sawhney, rendező, akivel egy bollywoodi forgatáson találkoztunk. Merthogy voltunk bollywoodi forgatáson. Celebbé válásunk történetét olvasd el itt.